Főoldal GY.I.K.
BEMUTATKOZÁSTERMÉKEKAKCIÓS ÁRLISTASZAKKIFEJEZÉSEKGY.I.K.REFERENCIÁKVENDÉGKÖNYVFOTÓALBUMKAPCSOLATFELVÉTEL
GY.I.K. - Gyakran ismételt kérdések

  1. Milyen szabályok vonatkoznak a betonok jelölésére?
  2. Milyen adatokra van szükség a beton megrendeléséhez?
  3. Hogyan rendelhető transzportbeton?
  4. Hogyan kell fizetni a megrendelt transzportbetont?
  5. Hogyan számíthatjuk ki a megrendelt beton árát?
  6. Milyen pótlékokra kell számítani betonszállításkor?
  7. Mi az a minimum mennyiség?
  8. Mi az állásidő?
  9. Mi az a ki- és beállási idő?
  10. Mivel tud többet a betongyári transzportbeton az otthoni kézzel kevertnél?
  11. Hogyan kerül a transzportbeton a mixerautóba?
  12. Hogyan jut a beton a mixerből a rendeltetési helyére?
  13. Hogyan kerül a pumpába a beton?
  14. Hogyan történik a beton pumpálása és milyen esetekben van rá szükség?
  15. Miért nem pumpálható minden betonfajta?
  16. Miért használunk több fajta konzisztenciát?
  17. Hogyan készül a betonalapozás?
  18. Hogyan készül a vasbeton koszorú és az áthidaló?
  19. Hogyan készül a vasbeton födém?
  20. Hogyan készül az aljzatbeton?
  21. Hogyan építsünk medencét?
  22. Mire ügyeljünk betonjárda készítésekor?
  23. Mi a különbség az előregyártott és a monolit áthidalók és födémek között?
  24. Milyen előnye van a betonelemek használatának?
  25. Miért használunk zsalukat és milyen anyagból készülnek?
  26. Miért használunk vasalást a betonba?
  27. Milyen veszélye van a natúr homokos kavics (sóder) alkalmazásának betonkeveréséhez?
  28. Mire figyeljünk cementvásárláskor?
  29. Hogyan játszódik le a beton kötése?
  30. Miért káros a sok keverővíz?
  31. Miért fontos a beton utókezelése?
  32. Miért használunk beton adalékszereket?
  33. Mire alkalmas a beton fagyásgátló adalékszer?
  34. Mire alkalmas a vízzáró beton?
  35. Miért használjunk beton vibrátort?
  36. Mit vizsgál a betonlaboratórium?



  1. Milyen szabályok vonatkoznak a betonok jelölésére?

    Az MSZ 4719 szabályozta régebben a betonok jelölését, 2004 óta pedig az MSZ EN 206-1 van érvényben. A jelölésekben nem történt lényeges változás, kissé bonyolultabb lett az EU-s harmonizáció miatt. Így a nyomószilárdság jelölése kocka és hengerszilárdsággal egyszerre történik, a konzisztencia jelölése a régi képlékenység helyett folyósság, terülés vagy roskadásra változott. A szemnagyság jelölés változatlan maradt. Az új jelölésben szerepel még a szabvány szerinti környezeti osztály és a régen is használt fagyállósági jelölés. Példaként egy régi és egy új jelölés:
    régi: C10-16 KK
    új: C10/12-16 F3 XC1


  2. Milyen adatokra van szükség a beton megrendeléséhez?

    Minden esetben szükséges tudnunk a felhasználás pontos célját (pl. alapozás kötött talajon), a terveken általában szerepelnek a betonminőségek (pl. C16-24 KK), ha mégsem találjuk, akkor a Betoninfo Kft. munkatársai szívesen segítenek ebben. Szükséges még a pontos betonmennyiség, amit a tervek alapján könnyen ki lehet számítani. Általában kisebb rátartással érdemes megadni, pl. +5-10% a pontatlan zsaluzás, szintezés vagy földmunka miatt. Figyelembe kell venni azt is, hogy pumpa vagy pumix alkalmazásakor valamennyi beton marad a gépben, csövekben! Szükséges annak meghatározása is, hogy a beton bedolgozásához betonpumpát kell-e alkalmazni. Ennek eldöntését bízzuk tapasztalt szakemberre (pl. építész, műszaki vezető, építési vállalkozó). A pumpa méretét is meg kell adni. Ezeken kívül a betonszállításhoz szükségesek alapadatok, mint pl. megrendelő neve, építkezés helye, telefonszám (lehetőleg ott található mobilszám), kiszállítás ideje. A megrendelést felvevő kolléga meg fogja kérdezni a bedolgozók létszámát, gépesítését azért, hogy a kiszállítást ütemezni tudja és ne forduljon elő mixertorlódás vagy késés. Ezek mellett tudni kell, hogy az építési területre engedélyezett-e a mixerek és pumpák behajtása, valamint azt, hogy ezek a gépek biztonságosan megtudják-e közelíteni a munkahelyet, megtudnak-e fordulni, nem süllyednek el a laza talajon, sárban.


  3. Hogyan rendelhető transzportbeton?

    A tervek és/vagy helyszíni felmérés alapján kiszámolt betonmennyiségnél általában 5%-kal többet kell megrendelni az esetleges szóródás és egyéb felületi pontatlanságok miatt. A mennyiség ismerete esetén a műszaki leírásban szereplő vagy az építésszel konzultált betonminőséget kell megjelölni. El kell dönteni, hogy a mixerautóból hogy jut el a beton a rendeltetési helyére. Magas szerkezetek esetén (koszorú, födém, stb.) biztosan szükséges betonszivattyú alkalmazása. Ennek eldöntéséhez és a szükséges gémhossz meghatározásához segítséget kérhet kollégáinktól. A szállítás megszervezéséhez szükség lesz a pontos szállítási címre és egy ott tartózkodó személy telefonos elérhetőségére. A betonrendeléskor meg kell adni az esetleg szükséges betonadalékszer vagy acélhaj igényt, a kiszállítás kezdetének időpontját és az esetleges ütemezést.


  4. Hogyan kell fizetni a megrendelt transzportbetont?

    A ténylegesen kiszállított betonmennyiség és pumpánál az eltöltött idő alapján a munka befejezése után adódik a végösszeg, ezt a Megrendelő személyesen irodánkban (készpénzben) vagy számlaszámunkra a legközelebbi bankban befizetheti. A végösszeget SMS-ben küldjük el, vagy telefonon tudatjuk Önnel. A számlát minden esetben postán juttatjuk el a Megrendelőhöz.


  5. Hogyan számíthatjuk ki a megrendelt beton árát?

    A megrendelt transzportbetonnál az alábbi költségek merülnek fel. Tudnunk kell a beépíteni kívánt beton pontos mennyiségét, melyet a tervekből vagy helyszíni felmérés alapján határozhatunk meg. Érdemes kb. 5%-kal többet rendelni, hiszen a talajjal vagy fa zsaluzattal határolt szerkezetek térfogata soha nem pontos, ezen kívül betonpumpa alkalmazásakor az utolsó 0,5 m3 betont a pumpa nem mindig tudja kinyomni (a végén a földre le tudja engedni).
    Ha a mennyiséget tudjuk, azt be kell szorozni az egységárral, így megkapjuk a beton árát.
    Ezen felül a kiszállítás költsége is fontos, ami a szállítási távolságtól függ és 5 km-enként emelkedik. Előfordulhat, hogy a beton mennyisége nem harmonizál a betonmixer kapacitásával, tehát a 7 m3-es mixernek 11 m3 betont kell kiszállítania. Ilyenkor a maradék 4 m3 betonnál is minimum 5 m3 szállítást számol fel! Ha ismeri a pontos szállítási címet, a szállítás díját egyeztesse kollégáinkkal!
    Amennyiben betonpumpára is szüksége van, annak díját az építési helyen eltöltött idő alapján lehet meghatározni. Minden megkezdett óra egy órának számít. Ezen kívül a ki- és beállás idejét (1+1 óra) is felszámolja de az összes fizetendő idő nem lehet kevesebb mint minimum 4 óra! Előkalkulációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégáinkkal, ők pontosan ismerik az egyes pumpák óránkénti teljesítményét. Speciális esetekben csőtelepítésre is szükség lehet, ennek csőhossztól függő díja van.
    Költségként merülhet még fel az esetleges állásidő. Ez akkor jelentkezik, ha a megrendelő hibájából kénytelen a mixerautó 1 óránál több időt tölteni a beton leürítésével (az első óra ingyenes). Minden fél órának díja van, az állásidőt természetesen előre nem lehet meghatározni.
    Bizonyos esetekben pótlékok felszámítása is előfordul. Ilyen pl. a hétvégi pótlék, ami szombat 14 órától hétfő 7 óráig esedékes és a kiszállított beton mennyiségétől függ. A téli pótlékot november 15-től március 15-ig kiszállított transzportbeton esetén számítja fel a gyár. Ez a hideg időjárás miatti keverővíz fűtést foglalja magában. Ilyen költség lehet még a betonadalékszer felhasználása, melyet a Megrendelő külön kérésére keverünk be az előírt vagy kívánt mennyiségben. Az adalékszer árakról kérdezze kollégáinkat!
    Előfordulhat, hogy több beton kerül megrendelésre, mint ami ténylegesen szükséges. Az építési helyen megmaradt betont természetesen visszaszállítjuk és megsemmisítjük, melynek költsége a szokásos szállítási díj mellett az árlistában szereplő összeg a visszaszállított beton mennyiségére vonatkoztatva.
    Ajánlott a megmaradt betont a helyszínen valamire (pl. járdalap) felhasználni.

    Egy példa betonkalkulációra:

    A beton ára........4 m3 C16-24 KK4 m3 x 10.920 Ft/m3 =43.680 Ft
    Szállítás (5-10 km)........4 m35 m3 x 2050 Ft/m3 =10.250 Ft
    Betonpumpa (23 m)........1 óra munka4 óra x 11.000 Ft/óra = 44.000 Ft
    Csőtelepítés (esetleges)5 m x 800 Ft/m =4.000 Ft
    Állásidő (előre nem meghatározható)1 óra x 5.500 Ft/óra =5.500 Ft
    Hétvégi pótlék (szo. du.-vas.)4 m3 x 800 Ft/m3 =3.200 Ft
    Téli pótlék (nov.15-márc.15)4 m3 x 800 Ft/m3 =3.200 Ft
    Betonadalékszer felhasználása5 kg x 100 Ft/kg =500 Ft
    Visszaküldött beton1 m3 x 5.000 Ft/m3 =5.000 Ft
    Visszak. beton szállítása (5-10 km)1 m3 x 2050 Ft/m3 =2.050 Ft



  6. Milyen pótlékokra kell számítani betonszállításkor?

    Hétvégi pótlék: (szombat 14:00 - hétfő 7:00-ig) hétvégi szállítás esetén Téli pótlék: (nov.15 - márc.15-ig) a téli üzem (víz- és adalékanyag melegítés) Csőtelepítés: akkor szükséges, ha a betonpumpa nem éri el a betonozás helyét Visszaküldött beton: ha az építkezésen megmaradt betont vissza kell szállítani és megsemmisíteni (ezen felül szállítási díjat is számolunk) Behajtási engedély: akkor szükséges, ha az építkezés helye csak engedéllyel közelíthető meg (pl. belváros)


  7. Mi az a minimum mennyiség?

    Abban az esetben, ha a mixerautó kapacitásánál sokkal kevesebb betont kell szállítani (pl. a 7 m3-es autó 1 m3-t visz), akkor az alapköltségeket kell kifizetni, ami egy autónál minimálisan 5 m3. Ez az 5 m3 az ún. minimum mennyiség. Tehát ha a minimum mennyiségnél kevesebb betont szállít, akkor a tényleges betonmennyiséget kell kifizetni, a szállítási díjnál viszont a minimum mennyiség díját. Abban az esetben is előfordulhat ez, ha a nagyobb mennyiségű beton szállításakor az utolsó kiszállításra kis mennyiség marad.


  8. Mi az állásidő?

    Mixereknél a munkaterületen töltött első óra díjmentes. Az első óra után minden 0,5 óra várakozásnak díja van, ez az állásidő.


  9. Mi az a ki- és beállási idő?

    Betonpumpánál és pumixnál a munkaterület megközelítésekor eltelt idő a telephelyi indulástól számítva a kiállási idő. A munkaterülettől a telephelyi érkezésig eltelt idő pedig a beállási idő. Ez általában 2x0,5, vagy 2x1 óra, távolságtól függően. Ez az idő a pumpa v. pumix munkaidejébe minden esetben beszámít.


  10. Mivel tud többet a betongyári transzportbeton az otthoni kézzel kevertnél?

    A keverőüzem számítógépes méréssel és adagolással, különböző korrekciókkal és osztályozott adalékanyagból készült, betontechnológus szakemberek által készített receptúra alapján állít elő és küld az építési helyszínre transzportbetont.
    A kézi keverés során ellenőrizetlen adalékanyagból, sokszor olcsóbb és gyengébb cementből, rendkívül pontatlan mérésekkel készül a beton, melynek víz-cement tényezője sem a legideálisabb, ezért jelentős szilárdságcsökkenéssel kell számolni. A magasabb minőség eléréséhez pedig aránytalanul nagyobb cementadagolás szükséges, ami megemeli a költségeket. Ehhez hozzáadódik még a jóval nagyobb élőmunka igény, így a transzportbeton ára versenyképessé válik.


  11. Hogyan kerül a transzportbeton a mixerautóba és ott mi történik vele?

    A betonüzemben a kiválasztott betonminőséget számítógéppel vezérelt keverő berendezés állítja elő és az előírt keverési idő után a mixer keverődobjába üríti, ahol szállítás közben történik az utókeverés. A keverő berendezés 1%-os pontossággal adagolja a kavicsot, homokot, cementet, keverővizet és adalékszereket, ezért a legjobb minőség előállítására képes. A mixerautó a kiszállítás során a keverődobban lévő betont folyamatosan forgatja az utókeverés és a kötéskezdet kitolódása miatt.


  12. Hogyan jut a beton a mixerből a rendeltetési helyére?

    A mixer csúszdával rendelkezik, melybe a keverődobból jut a beton. A csúszdán a gravitáció hatására mozog a betonkeverék. A csúszda maximálisan 4 méter távolságra képes eljuttatni a betont, de ekkor már majdnem a talajszinten van. Nagyobb magasságokba csak a betonpumpa vagy pumix segítségével juthat el a friss beton. Ezek alkalmazásakor készüljünk fel arra, hogy technikai okokból kb. 0,5 m3 beton marad a szivattyúban, amit a gép nem tud magasra feljuttatni.


  13. Hogyan kerül a pumpába a beton?

    A mixerautó a helyszínre szállítja a transzportbetont, majd a betonpumpa hátsó részéhez tolat a kifolyó tölcsérrel és beleengedi a betont a pumpába, ahonnan a pumpa továbbítja a beépítés helyére. A két gép hosszának megfelelő helyet foglalnak el a területen.


  14. Hogyan történik a beton pumpálása és milyen esetekben van rá szükség?

    A pumpa az építési helyszínen leáll, leengedi a talpait és kinyitja a gémet. A gém nyitása és mozgatása távirányítással történik. A mixerautó a helyszínre szállítja a transzportbetont és rátolat a tölcsérével a pumpa beömlőnyílására. A pumpa kezelőjének jelzésére a mixer elkezdi az ürítést, a sebességet a pumpálás sebességéhez igazítja. A betonpumpa gém végén egy néhány méteres hajlékony gumicső lóg, ebből folyik a pumpált beton, kb. 80 mm átmérőn keresztül. Ezt a gumicsövet a megrendelő szakemberei fogják és a megfelelő helyre irányítják. Ha a csövet át kell helyezni, azt a pumpa kezelője a gém mozgatásával segíti. Ha a gém nem fér be az épületbe, akkor szükség van csövek lefektetésére, melyekre a pumpa később rácsatlakozik. Ezek a lefektetett csövek fém és gumicsövek lehetnek. A pumpálás befejezésekor a szivattyúban (csövekben) maradhat 0,5-1 m3 beton, amit a pumpa le tud engedni pl. a földre.


  15. Miért nem pumpálható minden betonfajta?

    A transzportbeton pumpálhatósága nagymértékben függ attól, hogy a betonkeverék mennyi finom szemcsét, cementet és adalékszert tartalmaz. A nagyobb finomrész tartalmú beton könnyebben csúszik, ezért könnyebben pumpálható. A nagyobb, vagy érdesebb szemcsék (pl. nagyobb bazalt) megnehezítik a pumpálást, a kevés cementtel kevert, gyengébb minőségű betonok (C12 minőség alatt) egyáltalán nem pumpálhatók.


  16. Miért használunk több fajta konzisztenciát?

    A konzisztencia meghatározása nagymértékben függ a bedolgozási módtól és a helytől. Általában a minimális keverővízre (így szilárdabb konzisztenciára) törekedjünk, ezzel a beton szilárdságát növelhetjük. Ugyanakkor vannak olyan beépítési helyzetek, amikor folyósabb konzisztenciát kell alkalmazni a megfelelő tömörség, egyenletes felület vagy tökéletes zsalukitöltés érdekében. A minimális keverővízzel készült beton (FN) esetében gondoskodni kell a megfelelő tömörítésről, ami legfőképpen döngöléssel biztosítható. A túl sok keverővíz használatakor szilárdságcsökkenéssel kell számolni, ezért kerülendő.


  17. Hogyan készül a beton alapozás?

    A géppel vagy kézzel kiemelt alapárokba az előkevert betont a mixerautó csúszdáján keresztül engedik le (surrantás). Ehhez szükséges, hogy a mixer biztonságosan meg tudja közelíteni az árkot és 2-4 méterre tudjon állni tőle. A friss beton saját súlya miatt csúszik le a csúszdán, irányát a csúszda elfordításával a kezelőszemélyzet tudja változtatni. 4 méternél nagyobb távolság vagy magasságkülönbség esetén betonpumpa alkalmazása szükséges. Alapozás készítésekor több (gyakorlott) személy szükséges a bedolgozáshoz, mivel a mixer (vagy pumpa) kapacitása és termelékenysége nagy, így percek alatt képes több m3 betont kijuttatni, amit emberi erővel követni kell. Érdemes a beton érkezéséig minden előkészületet megtenni (szintezést ellenőrizni, helyet biztosítani, szerszámokat előkészíteni, stb.).


  18. Hogyan készül a vasbeton koszorú és az áthidaló?

    A zsaluzat elkészítése után elhelyezik a kiegészítő hőszigetelést, majd a vasalásokat. A transzportbetont mixer szállítja a helyszínre és a hozzá megrendelt betonszivattyú juttatja fel a zsaluzatba, ahol merülő-vibrátorral biztosítják a megfelelő tömörséget. Betonszivattyú alkalmazásakor készüljünk fel arra, hogy technikai okokból kb. 0,5 m3 beton marad a szivattyúban, amit a gép nem tud magasra feljuttatni.


  19. Hogyan készül a vasbeton födém?

    A falazat elkészítése után a födémgerendák és béléstestek, vagy egyéb födémelemek elhelyezése következik. Monolit födémeknél a zsaluzás a következő lépés, de minden esetben gondoskodni kell a megfelelő alátámasztásokról, mivel a frissbeton tömege nagy (kb. 2400 kg/m3). A födém készítésével egy időben a koszorúk is elkészülnek. Az előírt kiegészítő vasalások elhelyezése után a transzportbetont mixer szállítja a helyszínre és a hozzá megrendelt betonszivattyú juttatja fel a rendeltetési helyére, ahol merülő-vibrátorral biztosítják a megfelelő tömörséget.


  20. Hogyan készül az aljzatbeton?

    A padlószerkezet legalsó rétegének szerepe sík teherhordó felületet biztosítani a vízszigetelésnek, ezért nagyon fontos a jó szintezés és a pontos simítás. A csatornázási szerelvények és csövek elhelyezése után a transzportbetont mixer szállítja a helyszínre. A mixerből leengedett betont vagy talicskával szállítják a helyszínre, vagy betonszivattyút alkalmaznak, melynek csöveket építenek ki a nagy szállítási távolságok miatt. A betonréteg felső szintjének biztosítása érdekében ún. szintező tüskéket helyeznek el, melyeket a betonozás során folyamatosan szednek fel, ha már nincs rájuk szükség.


  21. Hogyan építsünk medencét?

    Ún. vízzáró beton alkalmazása mindenképpen ajánlott a megfelelő tömörség eléréséhez. Igénytől függően a beton medencefalakat varratmentes, hajlaterősített vízszigeteléssel is ajánlott ellátni, a burkolatnál pedig flexibilis és szilikon fugázó ajánlott. A vízzáró beton medencefal önmagában még nem jelenti a tökéletes vízzárást.
    Medencék építésénél először a földkiemeléssel kezdjünk, majd az aljzat megfelelő feltöltése és tömörítése után elkészül a vízszintes szerelőbeton, amire a -minden esetben- vasalt medencelemez kerül, melyből a betonvasak függőlegesen kiállnak a medencefal fogadásához. A vízszintes lemezre duzzadó fugatömítő szalagot helyeznek el, amire felépítik a függőleges zsaluzatot, majd teleöntik betonnal. A kizsaluzás és felületi javítás után általában belső kent szigetelést hordanak fel, amire a csempeburkolatot ragasztják, majd kifugázzák. A medence speciális mérnöki műtárgy, elkészítése gyakorlatot és szakértelmet igényel, ezért konzultáljon építésszel vagy keresse kollégáinkat!


  22. Mire ügyeljünk betonjárda készítésekor?

    Minden esetben ellenőrzött, jó minőségű, agyag- és szervesanyagmentes alapanyagból készítsünk betont. A legjobb minőségű cementet használjuk, lehetőleg közepes szemnagyságú (0-16 mm) adalékanyaggal és kevés keverővízzel. Az összetevők pontos kimérése is elengedhetetlen. A fagyállóság növelésére használjunk légpórusképző adalékszert, aminek segítségével a keverővíz mennyisége is csökkenthető és aprólékosan tömörítsük a betont. A cement mennyiségével és minőségével nem szabad takarékoskodni. Nagyon fontos a beton utókezelése is, de ügyeljünk hogy közvetlen vízsugár ne érje a felületet. Tilos a beton felületét utólagos cementszórással simítani! Ügyeljünk a megfelelő alapozásra és annak tömörítésére. Minden esetben használjunk dilatációkat és a távtartó eszközöket a beton kötése után haladéktalanul távolítsuk el. Vasalás alkalmazása csak nagy terhelés és ezzel arányosan vastag betonréteg esetén ajánlott, ellenkező esetben a korrodáló vasak szétfeszítik a betont. Tűző napon, nyári hőségben és +5 oC alatt ne betonozzunk.


  23. Mi a különbség az előregyártott és a monolit áthidalók és födémek között?

    Monolit betonszerkezeteknek nevezzük azokat az épületelemeket, amiket az építés helyszínén készítenek el és előregyártott elemeknek azokat, amelyek betonüzemben a szerkezettől elkülönítve készülnek. A monolit szerkezetek a helyszínen zsaluzást igényelnek és a beton kötéséig akadályozzák a további munkafázisok elvégzését. Előnye, hogy bármilyen méret könnyen megépíthető vele és összeköt a többi szerkezettel. Az előregyártott szerkezetek minősége a betongyári keverés miatt sokkal magasabb és megbízhatóbb, nem igényel lényeges zsaluzatot és a beton kötése nem akadályozza annyira a további munkát. Hátránya, hogy bizonyos méretekben készül, tehát ettől eltérő méretek nehezebben építhetők vele. A két technológiát általában kombinálják.


  24. Milyen előnye van a betonelemek használatának?

    Az előregyártott betonelemek nagy mértékben meggyorsítják a kivitelezést, mivel már megkötöttek, terhelhetők és a legtöbb esetben megtámasztásként (zsaluként) szolgálnak a további betonnak. Tömegük külméretükhöz viszonyítva kicsi, ezért nagy felületek rövid idő alatt elkészíthetők. Minőségük az előregyártás miatt egyenletes és biztonságosan magasabb, mint a helyszíni keverésé. Felületük általában sima, ezért kevesebb anyagfelhasználással készíthető a felületképzés. A gyári minőségellenőrzés miatt minimális a selejt.


  25. Miért használunk zsalukat és milyen anyagból készülnek?

    A zsaluk rendeltetése, hogy a képlékeny (gyakran folyós) betont a megfelelő formában tartsa addig, amíg megköt és a szerkezet képes a saját súlyát biztonságosan hordani. A zsaluk feladata még a szerkezet biztonságos megtámasztása építés közben. Anyagát tekintve fa, fém vagy műanyag lehet. Régi technológiákban nagyrészt fát alkalmaztak alacsony ára és tömege, alakíthatósága miatt. Napjainkban teret nyertek az acél zsalutáblák, melyek tökéletesen egyenletes felületet adnak, áruk és tömegük viszont magasabb. Az acél zsaluk alakíthatósága nehézkes, ezért sokszor fával együtt alkalmazzák.


  26. Miért használunk vasalást a betonba?

    A megszilárdult beton részecskéit kémiai kötések (szilikát kötések) tartják össze. Ezek felületi kötések, tehát viszonylag gyengének minősíthetők, ezért a beton húzószilárdsága nagyon kicsi, nyomószilárdsága viszont lényegesen nagyobb. Épületszerkezetekben sok esetben fordul elő, hogy a beton húzó igénybevételt kap, leggyakoribb eset a hajlításból származó húzás. Ilyen terheléskor a betonból készült szerkezet tönkremenne, nem tudná felvenni a terheket. A húzószilárdság növelésére a beton belsejében acélbetéteket helyeznek el, mivel az acél húzó- és nyomószilárdsága egyaránt magas, ezen kívül a hőtágulása megközelíti a betonét. Az acél és a beton együttdolgozása során a beton a vasakra tapad, így közösen viselik a húzófeszültségeket, míg a nyomófeszültséget a beton hordja. Karcsú szerkezeteknél előfordul, hogy a betonvasat nyomóterhelés esetén is alkalmazzák, ilyenkor a kihajlás csökkentése a feladata.


  27. Milyen veszélye van a natúr homokos kavics (sóder) alkalmazásának beton keverésekor?

    Házi betonkeveréskor elkerülhetetlen, hogy ismeretlen eredetű homokos kavicsot használjanak fel. Ennek egyik nagy hátránya, hogy a natúr (mosatlan) bányakavics túl sok agyagot és iszapot tartalmaz, melynek megállapítása szabad szemmel szinte lehetetlen. A másik nagy hátrány, hogy a szemcsék eloszlása egy bányászott (osztályozatlan) anyagban nem ideális, ezért biztosan frakcióhiányos lesz. Mindkét esetben a beton minősége forog veszélyben, sokszor 25-35%-os a szilárdságcsökkenés mértéke!
    A túl sok agyagszemcse leköti a cement nagy részét, ezáltal a homok és kavicsszemek kötéséhez nem marad elegendő cement. Ezt csak 25%-os cementmennyiség-növeléssel lehet helyrehozni, ami óriási pazarlás és költség. Az agyagtartalom akkor biztosan magas, ha szabad szemmel láthatók az agyagrögek. Szilárdságcsökkenés mellett jelentősen romlik a fagyállóság is!
    A nem ideális szemeloszlás osztályozatlan anyagoknál jelentkezik, ezen házilag nem lehet javítani, ez biztos szilárdságcsökkenést okoz!


  28. Mire figyeljünk cementvásárláskor?

    Általánosságban elmondható, hogy az olvashatatlan vagy értelmezhetetlen jelzésű, gyanús, sérült csomagolású cementet kerüljük! Ha a cement tapintással érezhetően kemény a papírzsákban (akár csak néhány cm-nyi helyen), az felhasználásra alkalmatlan! Tilos a bekeményedett cementet utólag összetörni, átrostálni és felhasználni. Hat hónapnál régebben gyártott cementet ne használjunk. A külföldön gyártott és csomagolt cementek jelzése gyakran eltér a hazaitól, ezekhez minden esetben kérjük el a műbizonylatot. Ha nincs, ne vásároljuk meg! A jelölésnél a következőket vegyük figyelembe:

    CEM Iportlandcement, kiegészítő anyagot nem tartalmaz
    Nagyon jó összetételű, de repedésre hajlamos, melegre érzékeny
    CEM IIösszetett portlandcement, kiegészítő anyagot tartalmaz
    Megfelelő összetételű, kevésbé érzékeny, házi alkalmazásra ajánlott
    CEM IIIkohósalakcement
    Megfelelő összetétel, házi alkalmazása ajánlott
    CEM IVpuccoláncement
    Gyengített összetétel, feltételesen ajánlott, kevésbé igényes helyeken, pl. vakolatokhoz
    CEM Vkompozitcement
    Gyenge összetétel, nem ajánlott

    Számozás szerint:
    A -32,5 jelölés mérsékelt nyomószilárdságot jelent, házi felhasználásra alkalmas
    A -42,5 jelölés emelt szilárdságot jelöl, szerkezeti betonokhoz is alkalmas
    Az -52,5 jelölés kiemelt szilárdságot jelöl, speciális alkalmazásra ajánlott


  29. Hogyan játszódik le a beton kötése?

    A kötés alapvetően a kötőanyagtól, tehát a cementtől függ. Az első fázis a kötés, ami a vízzel érintkezés után kb. 1 órán belül (de legkésőbb 12 óra) elkezdődik. A második fázis a szilárdulás, ami kb. 28 napig tart. Ebben a korban mérik a mértékadó szilárdságot is. Az utolsó, elhúzódó fázis az utószilárdulás, mely akár évekig is eltarthat, de jelentős szilárdságnövekedést már nem okoz.


  30. Miért káros a sok keverővíz?

    A túlzott keverővíz adagolás (a transzportbeton felvizezése is) azzal jár, hogy a konzisztencia megváltozásával egyidejűleg csökken a beton szilárdsága és fagyállósága. Ennek oka, hogy a nagy mennyiségű (felesleges) keverővíz elpárolgása után a helyén légpórusok (kapilláris légpórusok!) maradnak vissza a betonban. Nagyon fontos, hogy ne használjunk több keverővizet az előírtnál! Ha mindenképpen folyósabb konzisztenciát szeretnénk elérni, akkor vagy alkalmazzunk betonadalékszert, vagy a vízadagolással együtt adjunk a keverékhez cementet is (de azt se vigyük túlzásba!).


  31. Miért fontos a beton utókezelése?

    Ideális feltételek a betonozáshoz akkor állnak fenn, amikor a hőmérséklet 20 és 22°C között van, a relatív páratartalom 50 % körüli vagy több és a szélsebesség alacsony. Növekvő hőmérsékleteknél, csökkenő relatív páratartalomnál és fokozódó szélnél, illetve ezen körülmények kombinációinál szükséges azon a betont érő káros hatások alacsony szinten tartása. Kötéskésleltetőt kell használni. Nagyon magas hőmérséklet vagy tömegbeton készítésekor a beton hőmérsékletét hideg vízzel vagy jéggel lehet csökkenteni.
    A száradási-zsugorodási repedések főként a víz-cement tényezővel vannak összefüggésben. Minél alacsonyabb a víz-cement tényező, annál kisebb a repedésképződési hajlam és jobb lesz a betonszilárdság. A folyósító szerek használatával csökkenthető a keverővíz mennyisége (és így a víz-cement tényező). Az alacsony páratartalom és a nagy szélsebesség meggyorsítja a párolgást. Ha a párolgás mértéke kb. 1 liter/m2/óra értékhez közeledik, korai zsugorodással kell számolni. A zsugorodási repedésképződés csökkentéséhez a felületet ködpermettel nedvesen kell tartani. Ezen kívül az alapfelületet és a zsaluzatot is nedvesen kell tartani. Soha ne kössük le a felületi vizet cementszórással.


  32. Miért használunk betonadalékszereket?

    A frissbeton keverékek tulajdonságait sok esetben szükséges javítani. Legtöbb esetben a konzisztenciát (képlékenység, folyósság) változtatják meg, amihez képlékenyítő, betonfolyósító adalékszereket használnak. Téli betonozáskor a frissbeton keverék fagykárosodása ellen betonfagyásgátló adalékszert kevernek hozzá, melynek hőfejlesztő és kötésgyorsító hatása van. Nyáron a magasabb hőmérséklet miatt, vagy nagyobb szállítási távolságok esetén kötéslassító adalékszer alkalmazására lehet szükség. Speciális betonoknál (pl. vízzáró beton) betontömítő adalékszert, fagyállóság növelésére pedig légpórusképzőt alkalmazhatnak. A szilárdság növelésére általában minden adalékszer alkalmas, de extrém szilárdságigény esetén akrilát-diszperziót adagolnak a betonhoz. A könnyebb bedolgozhatóság és simíthatóság érdekében esztricholaj adagolással is készülhetnek betonok, ami a hőátadást is javítja (pl. padlófűtés).


  33. Mire alkalmas a betonfagyásgátló adalékszer?

    Nem tévesztendő össze a gépjárművekben használt "fagyálló"-val. A betonfagyásgátló adalékszer nem akadályozza meg a frissbeton (keverővíz) megfagyását és nem teszi fagyállóvá a kész betont! Csupán felgyorsítja a beton (cement) kötését és kis mértékben növeli a hőfejlődést a kötés során. Ezzel csak azt lehet elérni, hogy a téli betonozás szabályainak betartása mellett alkalmazva max. -5oC léghőmérsékletig végezhető betonbedolgozás, ha a felületet takarják a következő napokban. Lehetőség szerint +5 oC alatt kerüljük a betonozást.




  34. Mire alkalmas a vízzáró beton? A vízzáró beton speciális tömörítő adalékszerrel kevert beton, melynek a cementtartalma is magasabb. Az elnevezés félrevezető, a vízzáró beton nem helyettesíti a vízszigetelést! Ha ilyen igény merül fel, minden esetben készítsünk hézagmentes vízszigetelést. A vízzáróság definíciója szerint vízzárónak nevezhető az az anyag (itt beton), amelynek egyik oldalát vízzel terhelve annyi folyadékot enged át magán, amit a másik oldalán el tud párologtatni. Tehát a szerkezet belső része és a határoló felületek nedvesek! Ezen kívül, ha a csatlakozások, hézagok, repedések nem tömítettek, nem várható el a betontól, hogy ne engedjen át folyadékot.
    A vízzáró betonokat olyan helyeken alkalmazzuk folyadék tárolására alkalmas szerkezetek építésére, ahol nem okoz problémát az esetleges minimális átszivárgás (pl. földbe süllyesztve). Úszómedencéknél a vízzáró beton alkalmazása napjainkban már csak a plusz biztonság érdekében történik, ill. védi a szerkezetet az esetleges külső (pl. talajvíz) nedvesség hatásától. Medencék szigetelésre rugalmas, hézagmentes vízszigetelést kell alkalmazni, flexibilis és szilikon alapú fugázókkal kiegészítve.
    Földbe süllyesztett garázsok, pincék, vízóraaknák készítéséhez szintén vízzáró beton ajánlott, a fenti kiegészítésekkel.


  35. Miért használjunk betonvibrátort?

    A bedolgozott frissbeton levegőtartalmát döngöléssel vagy rázással csökkenteni szükséges a megfelelő tömörség eléréséhez. A tömör beton fagyállósága, vízfelvétele, szilárdsága és korrózióállósága a legjobb. A betonvibrátor néhány mm-es rezgéseivel kíméletesen átmozgatja a kavicsszemcséket és a közé szorult légbuborékokat felszabadítja. Ezáltal elérhető a megfelelő tömörség nagy tömegű és mélységű betonszerkezetek esetén is.


  36. Mit vizsgál a betonlaboratórium?

    A beton előállításához szükséges adalékanyagokat (kavics, homok) felhasználás előtt ellenőrizni szükséges (agyag-iszap tartalom, szemmegoszlás, finomsági modulus, testsűrűség). A frissbeton vizsgálatok közül a konzisztencia (terülés, roskadás) mérése, mintavétel, próbakocka készítés, víz-cement tényező. Megszilárdult beton vizsgálata lehet nyomószilárdság, húzó-hajlító szilárdság vizsgálat és vízzáróság vizsgálat.



  


Ajánlott kivitelezők Linkajánló Állásajánlat BETONINFO Kft. © Minden jog fenntartva. 2007-2009 Készítette: Rufftech
Központi vevőszolgálat címe:
( a betonkiszállítás nem innen
történik! )
H-1151 Budapest,
Bogáncs utca 1-3
Mobil: 06-20-951-0041
Skype: betoninfo.hu
Betoninfo.hu